A hírhedt, sortüzes vérbírónő, Kovács Krisztina kézírásának elemzése

Molnár F. Árpád elemzése

Kovács Krisztina a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) vérbírónője a 2006 október 23-i állami sortüzek és csonttörések, nyomorékra verések és nyomorékra lövöldözések kapcsán vált hírhedtté, mint állami takarító, aki a lakosság tagjait egyoldalúan sújtja, pártolva a rendőri- és az állami bűnözés minden formáját. Kézírása eljutott hozzám, melynek alapján vázlatosan és teljes elfogulatlanságra törekedve néhány szóban felvázolnám az általa kitöltött és aláírt dokumentum alapján, milyen személy Kovács Krisztina.

Írása klasszikusan női kézírás. Férfiak soha nem írnak így. A kézírása és az aláírása közötti reláció mindenképpen utal önállótlanságra és nem kellően kiforrott, a későbbiekben sem önállóvá váló személyiségre, aki irányításra szorul. Tehát nyomatékos, hogy Kovács Krisztina a későbbiekben már nem fog számottevően karakterizálódni; ennyire van kódolva.

Az átlagosnál erőteljesebben befolyásolt az érzelmei által, érzelmi- és hangulatingadozásainak jelentékenyebben kiszolgáltatott.

Grafológiai elemzésnél alapszabály, hogy az ember soha ne fűzzön kommentárt az előtörő száraz tényekhez, de én ebben a nyíltan törvénytelen és embereket nem titkoltan szándékosan főbe lövő és megnyomorító rendszerben, a lakosság kedvéért kivételt teszek, és leírom a következtetéseimet is: Kovács Krisztina érzelmi befolyásoltsága ugyancsak nem előnyös, ha az ember bírónak megy, hiszen emberi sorsokról, sőt, gyakran emberéletekről dönt, miközben történelmi folyamatokat befolyásol, ahogyan ez Kovács Krisztinának sikerült is, hiszen a hölgy világszerte ismertté vált, a jobboldalinak nevezett portálokon mint körözött bírói bűnöző tűnt fel.

Az érzelmi töltés gátlásossággal és részben szándékos, részben automatikus zárkózottsággal, részben részleges schizothymiával párosul. A schizothymeknél létezik egy külszín, és e mögött egy rejtett, belső élet, amit sokszor a közvetlen családtagok sem ismernek. Kovács vérbírónőnél ebből a schizothym személyiségből találunk egy megemelkedettebb hányadot. A ductusok egyértelműen szeszélyes, döntéseiben és ítéleteiben kiszámíthatatlan személyiséget deklarálnak, ami nem igényel több kommentárt a bírói alkalmasságot és alkalmatlanságot illetően. A mesterkélt, megjátszott közvetlenség mögött nagyon gyakran releváns és meghatározó színészkedés, gyakran kifejezett alakoskodás, továbbá hazudozás lapul. Az író nyitott és zárkózott volta erőteljesen alárendelt a spontaneitásnak. Egyik pillanatban igazat mond, a másikban már ugyanolyan meggyőző erővel hazudik. Nem ritka, hogy a kívülállókat, de sokszor közeli családtagjait is megtéveszti ezekkel a spontán manőverekkel, melyek nem a szellemi, hanem az érzelmi és anyagi hatásoknak vannak alárendelve.

Megmutatkozó tényező továbbá az érzelmi hatások által befolyásolt gátlásosság és az ebből átcsapó, valamint ettől függetlenül jelenlévő neurotikus szorongási tünetek is.

Továbbá megemelkedett pszichopátia-skála deklarált, ahol a személyiség nem ritkán képmutató, valós érzelmeit pedig gyakran elfedi.

A felső szárak hiánya férfiaknál szinte soha nincs jelen, de nőknél sem túl gyakori. Egyértelműen deklarálja, hogy Kovács Krisztina az elvont és a szellemi értékek felé gyakorlatilag semmilyen szinten nem vonzódik, és életét kizárólag az érzelmi, valamint az anyagi világ irányába konvergálja. Önmegvalósítását nem az intellektuális, a szellemi kapacitást igénylő szférákban képzeli el, hanem a hétköznapi életben. Ezen belül az egyszerű érzelmek, a színek, a formák, az egymástól gyakran függetlenül, nem összefüggéseiben szemlélt és értékelt dologi tartalmak, továbbá a pénz és a karrier azok, amik érdeklődési területére és motivációira meghatározó hatást gyakorolnak. Absztrakció nem vonzza, negatív energiáit nem tudja átszublimálni az intellektuális szférákba, a filozófia és az elvont művészetek irányában nincsen affinitása.

A pszichiátriai betegségek közül leginkább a megemelkedett neurózis és a pszichopátia skála manifesztált, az elmebetegségek közül a tudathasadásos elmezavarra (schizophreniára) való hajlam a domináns, és talán másodsorban a cirkuláris elmebajra utaló tünetek. Utóbbiak esetében hangsúlyozom, hogy nem e betegségek meglétéről, hanem az ezekre való hajlamról van szó, ugyanakkor a personopáthiák (személyiségzavarok) közül a neurózisra való hajlam és a pszichopátia egyértelműen exisztál, azaz létező és tapintható.

Molnár F. Árpád
http://hirhatter.t35.com
azoknezo@citromail.hu
30/919-6386 ; 76/320-450
6000 Kecskemét, Reptéri út 15/b.