Vona Gábor és a szociális segély - A tények, amikről senki nem beszél!

A szociális segély ún. "közmunkához" kötése többletkiadást jelent az országnak. A szociális segély havi összege 25 ezer Ft, közmunka esetén viszont 45 ezer Ft, ami csaknem dupla költséget jelent a lakosságnak, ráadásul olyan munkákért, amik semmilyen hasznot nem hoznak, egyáltalán senkinek.

A szociális segély közmunkához kötése, valamint az a vakság, amivel a milliomos, jómódú tömegek - amilyen a Vona Gábor és más gazdag álnemzetiek és álszociálisok - nem látják, hogy a kiadások így nem lefaraghatók, hanem majdnem megduplázódnak, abból a rosszindulatú erkölcstelenségből fakad, amellyel az emberi faj általában rendelkezik, és amely kb. úgy hangzik:

- Nekem bőven van, de neked nem akarok adni, mert én dolgozom, és tőlem veszed el, ha jut neked munka, ha nem. A munkámat pedig nem adom neked, mert az is nekem kell, te pedig mert nem dolgozol, nem akarok adni az én pénzemből, mert azt hiszem saját erkölcstelenségemből és önzésemből, hogy az enyém, te ingyenélő senkiházi. Az én jogaim, az én jogaim, az én jogaim nagyon-nagyon, ide veled, én jogaim, te pedig dolgozz, ha pedig nincs mit (mert tudniillik nincs munka, azért van munkanélküliség), akkor végezz fölösleges munkát az én vélt jogaimért.

A közmunkára elpocsékolt összegek ezzel csaknem 100%-ban növelik a szociális segély közterheit, holott ha nem elpocsékolnák ezeket a pénzeket Vona Gábor és Mali Zoltán butaságával és nagyképű egomániájával, akkor havonta ugyanebből az összegből tömegesen lehetne hajléktalanokat és hajléktalan családokat konténerekbe vagy rendes épületekbe költöztetni, 30 évre biztosítva, hogy fedél legyen a fejük fölött. A közmunka pocsékolós intézménye évente legalább több ezer embert hagy fedél nélkül, de Vona Gábor embertelen és ostoba éhsége talán lecsillapszik egy kissé, ha azt nem is várhatjuk tőle, hogy kissé jóllakván akár ötödekkora vehemenciával vesse rá magát a Moszad gigászi bűntetteire, a politikai gyilkosságokra, az elektrosokk terápiákra, a politikusok havi több százmilliós (azaz személyenként is 1000 szociális segélyre rúgó) közpénzjuttatásaikra, ahogy az éppen a tények tömege miatt agyonhallgatott, a 15 milliós magyarságból csúcstartó Hírháttér teszi, hiszen gyáva ember sosem felfelé, hanem a nép felé tapos.

Lám, a magyar antiszociális viselkedés, gőg és nagyképűség gyümölcse, hogy miközben a hajléktalanság felszámolásáról kötelező érvényű rendelkezés született az EU-ban, hogy azt 2015-ig Magyarországnak is el kell végeznie, addig az önző magyarok a megduplázott pénzkiadáson túl nem a problémák felszámolására, hanem saját gőgjük éhsége csillapítására pocsékolják a közpénzeket. A közmunkának nevezett kényszermunka bevezetése halmozottan antiszociális lelki háttérből fakad:

1. egyrészt teljes érzelmi kíméletlenséget deklarál az ország összes munka nélkül élő, semmibe vett, lenézett, gyurcsányi lealjasítással illetett tömegei ellenében,

2. másrészt a legszegényebb rétegeknek - így a hajléktalanoknak - sem a megsegítésén fáradozik, hanem amíg őket továbbra is utcára, betegségre (tehát az egészségügyi ellátással mindannyiunkat tömeges pluszkiadásra), sokakat fagyhalálra kárhoztat, addig a mi pénzünket haszontalan munkára pocsékolja.

Ha egyszer egy országban munkanélküliség van, az azért van, mert az állam nem tud/nem képes mindenkinek munkát biztosítani. A munkáért viszont fizetni kell, mégpedig munkabért, és itt folytatódnak a problémák. Ingyen még Vona Gábor sem dolgoztathat senkit. Aki dolgozik, annak rendes fizetés jár! Nem tudom, lehet, hogy Vona másképp gondolja, de a rabszolgakereskedelem a Nagy Babiloni Szajha és a fasizmus sajátja, nem a miénk. Mi ennél fejlettebbek vagyunk. Ha pedig nincs munka, akkor sem fog a kényszermunka az országnak jövedelmet termelni, ha az embereket elküldjük kőfejtőkbe, vagy munka híján naponta háromszor söpörtetjük fel velük ugyanazt a járdát, mert kínunkban még multimilliomosként sem tudjuk elviselni, ha - a Jézusi Hasonlattal - másoknak is jut a gazdagok asztaláról egy-egy morzsa, odavetve a lábuk elé, hogy nesze, kutya, egyed!

Vona Gábor, Mali Zoltán és társai olybá tűnnek, mint akik a kínok kínját élik meg, mely mögött egyértelműen a kapzsiság és az irigység büdössége sejlik fel. Míg Mali és Vona egyetlen szót nem szólnak az MNB-elnökök havi 400 milliós juttatásairól (mert félnek felfelé tüzelni), a hajléktalanokról (mert úgy vannak vele, hogy azok úgy sem tudják hangjukat hallatni), a szovjet érából átmentett elektrosokk terápiák és infarktusos stb. politikai gyilkosságok intézményrendszeréről (mert túl gyávák ahhoz, hogy erősebb lobbikkal menjenek szembe), addig a népet üldözik, sajtolják, fosztogatják és átkozzák.

A kényszermunka a butaság, a gyávaság, az erkölcsi analfabétizmus és az egoizmus gőgös, önző és rosszindulatú intézménye, melyhez társul az erkölcstelenségből mindig adódó vakság is, fel nem fogván, hogy ezzel éppen abból veszítenek, amit annyira szeretnek. Pénzükből, valamint többek között valós és vélt jogaikból, miközben mindazok előtt, akikben nem a minden ügyben túlcsorduló birkaszellem honol, a megbecsülésüket vagy annak maradékát is felélik.

Ha tetszik a buta és barbár magyaroknak, ha nem, minden embert el kell tartani. Lehet őket dupla költségen is, azon az alapon, hogy ugyan nincs mit dolgozni, munkát neked nem tud biztosítani senki, paraszt, de inkább fizetek dupla annyit, csak lássam, én, az úr, a seprűt a kezedben, te sehonnani, bitang féreg, és végezd a közpénznyelő munkát, valami olyasmi módon, mint amikor a hadseregben az alkoholista tiszthelyettesek a sorkatonát arra utasították, hogy fogkefével mossa fel a WC-t, ugyanis más munkát nem tudtak neki adni, az meg mit képzel, hogy egy gazdag idióta kényelme mellett egyáltalán ennivalóra és fekhelyre jut neki! Azonban természetes az is, hogy a gőg azt sem ismeri fel - éppen azért, mert gőgös -, hogy legimádottabb és legféltettebb kincse, a pénz az, amiből ezek miatt az önző és maguknak mindenféle jogot és pénzt természetesnek tartó kiváltságosok annyit veszítenek.

Talán ha Vona Gábor nem a pénzt és a rasszizmust helyezné minden érték elé, hanem a bűnözést venné tűz alá - amely nem a cigányok, hanem a politikusok és a Moszad részéről fenyegeti és adósította el az országot -, akkor megállhatna előttünk is olyan valakiként, aki fontosabbat is lát saját és csak vélt jogainál és büszke, dölyfös kiállásánál, amivel azt hiszi, hogy csak azért, mert ő dúskál a pénzben, ezért azt ki is érdemelte, és az neki minden rabolt és kapott fillér jogos jussa. A térségek pedig, ahol ha meggebednek is 80%-os a munkanélküliség, Vona szerint teljes lakosságukkal le vannak ejtve, lenézve, megalázva, meggyalázva, mert ő már most is csak a gazdagok és a bűnözők szekerét tolja, miközben olyan semmivel akarja kiszúrni a lakosság szemét, amilyen a cigánybűnözés.

Vannak olyanok is, akik viszont egyáltalán nem akarnak dolgozni. Amint tőlük a szociális segély roppant jelentéktelen összegét megvonjuk, könnyen pénz és fedél nélkül maradhatnak, aminek következményeként az ezzel járó szociális költségeket - a betegségek okszerű és tényszerű kialakulásától az alkoholizmuson át a bűnözésig - megint nekünk kell megfizetnünk. Egy államban, amely nem fasizmusra épül - tehát nem olyan, amilyenről Vona Gábor, a multimilliomos álmodozik -, mindenkiről gondoskodni kell, ha akar dolgozni, ha nem, ha alkoholista, ha nem stb. Nem ez kerül sokba, hanem a Vona Gáborok antiszociális viselkedése, akik soha nem a valós, az országot lerabló problémákkal, hanem talán saját gyávaságukból fakadóan nagyon is számító zsonglőrködéssel a semmilyen cigánybűnözéssel foglalkoznak. Mert aki nem mer nagy halat horgászni és nagy vadra lőni, ahogyan a politikai üldözöttek, vagy ahogyan én is, az portyázgat, mint a REBISZ-esek, saját gyávaságából és etikátlanságából fakadóan a lakosokra. Aki nem mer tevére lőni - márpedig Vona soha nem mert, és soha, semmit nem tárt a nyilvánosság elé, ami el volt rejtve, de a Hírháttér viszont naponként teszi, ezért is agyonhallgatott -, az lő teve helyett szúnyogokra, mert azokról úgy hiszi, hogy nem tudnak visszalőni. A gyávaság dicsősége viszont mindig gyalázat marad, akármilyen álnemzeti és álhazafi köntösbe öltözik, és akárhány embert tud megbolondítani, mint Hitler Németországa akár a cigányok, akár a színes bőrűek, akár a szellemi fogyatékosok ellen.

A butaság ordít, amikor az ember csak felteszi a kérdést a cigánybűnözéssel szemben:

- Talán a cigányok lopták el a nemzeti vagyon 98%-át a rablóprivatizáció során? Vagy a magyarok, a zsidók, az oroszok, a fehér németek és a fehér amerikaiak? Hogy-hogy Vona nem átkozza a fehéreket? Még a zsidó szót sem meri kiejteni a száján, mert az övék a média, a bankrendszer, a köztörvényes vállalkozások, a politikai gyilkosságok... Csak így a cigányok, meg úgy a munkanélküliek. A hajléktalanokról miért nem esik szó? A szellemi fogyatékosok és a nyugdíjasok mikor következnek?

- Talán a cigányok követték és követik el, valamint rejtegetik az elektrosokk terápiákat?

- Talán a romák követtek el 1990 óta több ezer politikai gyilkosságot?

- Talán a romák üldöznek 10 millió embert?

- A romáké a média, a bankrendszer, a gazságszolgáltatás?

- A romák szervezték meg a tudatosan felépített 80 milliárd dolláros adósságot?

Kik ezek az emberek, hogy Kádárhoz hasonlóan és Kádár módszereivel élve, valamennyi állami módszert és valamennyi politikai bűntettet leplezve és fedezve szüntelen a nép egyes tömegeire mutogatnak, őket megnevezve a bűn és a baj forrásaiként?

Megmondom, kik: a jobboldalon közöttük nagyon sokan nem tudatos árulók, hanem dilettánsok, tehetségtelen hangoskodók, gőgös, rossz empátiával, de annál több önzéssel, saját csak vélt jogaik szüntelen követelésével és gyűlölettel rendelkező falkavezérek, akik ahelyett, hogy a bajokat kezelnék, csak elmélyítik és elmérgesítik azokat.

Nem tudom, miért nem hajlandók találkozni az ország bűnöző vezetői Vona Gáborral, de ha azt veszem alapul, hogy többször próbálkoztam, hogy nemcsak felvegyem a kapcsolatot a Vonával, de jobb híján és egyszerű szívességből tetemes külföldi tőkét juttassak a zsebükbe, s ha ehhez hozzáveszem a hol üresen affektáns, önző, egyedi, Jobbik- és Gárdaellenes, csak vélt támogatók nyegle, közösségellenes flegmaságát, a nekem minden jogot hozzáállást, más esetekben a dilettáns környezetet, amely százmilliók esetén is képtelen volt bármit elintézni még a Magyar Gárdáért is, akkor újra és újra hajlok a megértésre.

Molnár F. Árpád
http://hirhatter.t35.com
30/919-6386 ; 76/320-450
6000 Kecskemét, Reptéri út 15/b.